A büszkeség technikája

Tinédzser szüleinek büszkesége

Erős önállósodási törekvése miatt a tinédzser akár még a leggondosabb nevelés mellett is eljuthat oda, hogy olyasmit tervez, ami a szülő számára nem büszkeség, vagy amivel a szülő egyáltalán nem tud egyetérteni. Egy 13 éves kiskamasz vagy 15 éves tinédzser érezheti magát annyira felnőttnek, hogy eldönt valamit, amit a szülei veszélyesnek tartanak vagy méltatlannak a család értékrendjéhez.

Sok más ok is lehet, amiért a szülő szeretné megóvni tinédzser gyerekét attól, hogy valami nem kívánatos dolgot tegyen. A közös az ilyen helyzetekben az, hogy a szülő attól tart, hogy nem tudja döntése megváltoztatására bírni tini gyermekét. Könnyű dolog lenne most részemről azzal hibáztatni a szülőt, hogy ha az eltelt tizenvalahány évben sikerült volna bensőséges jó viszonyt kialakítani a gyerekkel, akkor most hallgatna rá. Amúgy meglehet, hogy még akkor sem venné figyelembe amit a szülő tanácsol, mivel tinédzser korban annyira fel tud erősödni a saját döntés iránti akarat.

Ez nem lebeszélés

Ez nem lebeszélés, ami gyakran nem működik már, ha korábban sokszor próbálták sikertelenül lebeszélni a gyereket különféle dolgokról. A büszkeség technikája egy az utolsó lehetőségek közül, amit egy tinédzsernél használhatsz, de ne pazarold el, mert csak egyszer működik. Ne használd csip-csup ügyeknél, például ha a gyereked eldönti, hogy ma este azért sem jön haza 9-re, hanem csak 11-re. Ez nem drámai probléma. Használd olyan ütős esetben, amely ma még nincs a láthatáron.

Annál könnyebben működik, minél jobb kapcsolatban voltál idáig a gyerekkel, de még akkor is sikert érhetsz el vele, ha kissé már alább hagyott a meghitt családi viszony. A technika azon alapszik, hogy a gyerek számára nem csak kisgyermekkorban fontos, hogy milyennek látják őt a szülei, másrészt pedig azon, hogy a tinédzser általában már szembekerült annyiszor szülei véleményével, hogy úgy érezheti, azok rosszabb véleménnyel vannak róla, mint amilyet ő megérdemelne.

A büszkeség technikája

A technika egyszerű kommunikációs megoldás, de amikor csinálod, ennek fontos része, hogy tarts fenn érzelmi stabilitást. Nyugodt és szeretetteljes hangvételedből nem engedhetsz, különben veszítesz és a gyerek is veszít. Válassz egy olyan pillanatot, amikor a gyerek nem fáradt, nem éhes, és nem rohan sehová, amikor tehát nyugodtan azt mondhatod neki, hogy szeretnél mondani valami fontosat.

Ha nem kapod meg a teljes figyelmét, például babrálja közben a telefontját és nem teszi le barátságos kérésedre sem, akkor ne fogj bele. (1.) Üljetek le egy nyugodt helyen és mondj neki annyit, hogy „Elmondok neked néhány olyan esetet, amikor büszke voltam rád.” (2.) Kezdd el neki sorolni lassan és türelmesen, hogy mikor voltál rá büszke. Röviden beszélj egy-egy alkalomról, és minden történet végén tarts egy kis szünetet. Nem kell elvárnod, hogy mondjon rá valamit, de ha mond, akkor nyugtázd, ha kérdez, akkor pedig válaszolj rá igen röviden a legnagyobb nyugalommal.

A büszkeség technika lépései

(3.) Így haladj vele kisgyermekkorától kezdve a jelen felé. Ha csak összesen 4 alkalmat idézel fel, akkor annyi lesz, ha 8-at, akkor annyi. Nyilván büszke lehettél akár ezerszer is, de nyugodtan válaszd ki a számodra emlékezetesebbeket. Úgy csináld, hogy minden egyes alkalomnál, amiről beszélsz, érezze, hogy tényleg büszke voltál rá. Ezt úgy tudod a legkönnyebben elérni, hogy te magad most, a jelenben is átéled azt a büszkeséget, amit akkor éreztél.

(4.) Amikor elérkeztél a legutóbbihoz, akkor várj, mert a gyerek jó eséllyel megkérdezi majd, hogy ezeket miért mesélted el, ha viszont kis szünet után sem kérdezi, akkor te kérdezd meg őt, hogy „Tudod-e, hogy miért meséltem most el ezeket?”
Válaszold ezt vagy hasonlót: „Azért, mert ha azt csinálod, amit tervezel, akkor továbbra is szeretni foglak, de magamra nem tudok majd büszke lenni.”

(5.) Ezen a ponton tapintatosan fejezd be a beszélgetést, köszönd meg a figyelmét, és hagyd magára! Csak akkor ne hagyd magára, ha ő maga szeretne még tovább beszélgetni, de ne kezdd el győzködni, ne próbáld lebeszélni. Ne válj különösebben lehangolttá és ne legyen a viselkedésed még külsőségekben sem hibáztató. Ha megkérdezi, hogy miért nem tartod helyesnek, amit tervez, akkor megismételhetsz korábban elhangzott észérveket, de ne kezdj el vitatkozni. Ha ő kezd győzködni téged, akkor csak mondd azt, hogy „Én csak azt szerettem volna elmondani neked, hogy nem lesz bennem büszkeség.”

(6.) Várj legalább 24 órát anélkül, hogy ezt a témát érintenéd. Ennyi idő alatt lesz ideje meggondolni magát. Nem mondhatjuk, hogy száz százalék, de jó eséllyel odajöhet hozzád, és elmondhatja neked, hogy mégsem teszi majd meg azt, amit tervezett. Ez alatt a 24 óra alatt sem ebben, sem más témában ne próbáld meggyőzni a gyereket, mert fontos, hogy ne érezze magát nyomás alatt.

Rendkívüli helyzetekben

Ez a közvetlen kommunikációs technika segíthet nektek egy nagyon kellemetlen esemény elkerülésében, de igazán veszélyes vagy egyenesen drámai esemény elkerülésére szükséged lehet erélyesebb fellépésre. A „tiltás” vagy „megakadályozás” nem szerencsés nevelési eszközök, gyakori használatuk el is koptatja az erejüket, de ha a gyerek biztonságáról, épségéről van szó, akkor lehet olyan a helyzet, amikor felelősségteljes a használatuk, vagy nincs is más megoldás.