Nyugtass meg!

“Nyugtass meg!” a címe annak a videónak, melynek ez a blogbejegyzés a szerkesztett, kissé bővített átirata.

NYUGTASS MEG!

Ha a gyerek azt mondja neked, hogy “Nyugtass meg!”, akkor vagy otthon vagy az óvodában jó sokszor mondták már neki, hogy segítek megnyugodni!

Körülbelül 20-30 éve javasolt teljesen téves tanács, hogy ezt mondd a hisztiző vagy dühöngő gyereknek! Szakemberek is javasolják nektek, hogy mondjátok ezt a gyereknek: “Segítek neked megnyugodni!” Ez egy sajnálatos hiba, amit sajnos sokan követnek. Ha szükséges, tényleg segítünk a gyereknek megnyugodni, de nem mondjuk neki, hogy segítek megnyugodni, például a következő 5 ok miatt sem:

Szégyenérzés

Szégyenérzést valamiféle alkalmatlanság érzését kelti a gyerekben, mert azt jelzi neki, hogy ő nem képes egyedül úrrá lenni az érzelmein.
Ez még nagyobb ellenállást válthat ki belőle az adott helyzeben, mikor pedig már amúgy is szembehelyezkedett veled.

Átvett irányítás

“Majd én segítek megnyugodni!” – Ez úgy hangzik a gyereknek, hogy a felnőtt át akarja venni tőle az irányítást saját érzései felett.

Elvárás

“Majd én segítek megnyugodni!” – Ezt a zaklatott gyerek elvárásként, sőt akár parancsként is értelmezheti, ami csak erősíti a szembenállását.

Nem alkalmas

Egy síró, dühös vagy másképpen zaklatott gyerek állapotában általában nincs helye a megbeszélésnek. Majd higgadt állapotában beszélgethetsz vele, hogyan tudná elkerülni vagy kezelni, ha legközelebb nem értene veled egyet. Ebben az állapotában csak állj készenlétben számára nagy nyugalommal, szeretettel. Ha nem csapta be a fürdőszoba ajtaját maga mögött, akkor leülhetsz vagy letérdelhetsz mellé és mellette lehetsz csendben, hogy ott legyél, mikor végre kommunikációba szeretne kezdeni veled. Amúgy kérdezheted is őt közben például így: “Hogyan segíthetek neked?” vagy “Mi a baj?” vagy “Mi történt?” Folyamatosan azonban ne beszélj a gyerekhez!

Felelősség

“Majd én segítek neked megnyugodni!” – Túl sok ilyen kijelentés miatt a gyerekben téves elképzelés alakulhat ki az érzelmeiért vagy a magáért vállalt felelősségről. Előbb-utóbb úgy fogja gondolni, hogy mások felelősek az érzelemiért, ez tehát csökkenti az ő önnyugtatási képességét, vagy ha valaki odáig van a divatos kifejezésekért, akkor mondhatja azt is, hogy ez rontja érzelemszabályozási képességét.

A téves tanács egyébként a 90-es évektől alapvetően jó széndékú céllal kezdett elterjedni pozitív fegyelmezés irányzatokban, és néhány pszichológia divat- vagy marketingirányzatban, mint például a kötődő alapú nevelésben. Négy éves gyereket jó sikerekkel taníthatod érzelmek megnevezésére és felismerésére, ami könnyebbé teszi számára, hogy felismerje őket és urává válhasson saját érzelmeinek, de ne úgy tanítsd, hogy egy másik hibát vétesz, ami az, hogy megnevezik a gyereknek az ő pillanatnyi zaklatott érzelmét. Például hiba azt mondani, hogy “Látom dühös vagy!” Ne úgy tanítsd a gyereket érzelmekre, hogy elmondod, hogy ő mit érez! Ez csökkenti a saját magáért és érzelmeiért vállalható felelősségét.

Érzelemkártyák

Érzelmek tanítására használd a “Már tudom – Érzelemkártyákat”, mert ezeken keresztül nem válik zaklatottá a gyerek. A kártyák hátulján nemcsak beszélgetésre alkalmas ötleteket találsz, mint annyi féle más kártyacsomag esetében, hanem hat speciális csoportot alkotó kérdésekkel és feladatokkal találkozol, melyeken keresztül élvezetes játék az érzelmek megismerése és felismerése nem csak a gyereknek, hanem az egész családnak is.